Sziasztok! Beindítottam a honlapot egy bébi szurikátával.

Szerintem mindenkinek tetszik akit érdekel az állatvilág,meg mindenkinek aki szereti az aranyos állatokat.

A szurikáta vagy négyujjú manguszta (Suricata suricatta) a mongúzfélék (régebbi, hagyományos besorolás szerint a cibetmacskafélék) családjának monotipikus neme. A szurikáta elnevezés a szuahéli nyelvből származik, jelentése „szirti macska”.

 

A kutya vagy eb (Canis lupus familiaris) ujjon járó emlős ragadozó állat, a szürke farkas (Canis lupus lupus) háziasított alfaja. Az egyetlen olyan állatfaj, amely tudományos nevében megkapta a familiaris, azaz a családhoz tartozó jelzőt.

Ezenkívül tágabb értelemben kutyának neveznek a kutyafélék (Canidae) családján belül a valódi kutyaformák (Canini) nemzetségéhez tartozó több más fajt is: ilyenek például a kisfülű kutya (Atelocynus microtis), az ázsiai vadkutya (Cuon alpinus), anyestkutya (Nyctereutes procyonoides), az afrikai vadkutya vagy hiénakutya (Lycaon pictus) és az őserdei kutya (Speothos venaticus). A háziasított kutyát mindezektől aházikutya elnevezéssel különböztetik meg. Szócikkünkben „kutya” alatt a házikutya értendő.

A kutyák munkatársként/munkaeszközként (például: őrkutyák, vadászkutyák, szánhúzókutyák, vakvezetőkutyák), terápiás állatként , házi kedvencként, (elsősorban Kelet-Ázsiában, vagy éhínség idején) táplálékforrásként (például a Csau csau^[1][2], bár minden kutya ehető) egyaránt szolgálják az embereket.

 Íme a kutyák leírása.Remélem mindenki elolvassa akinek van kutyusa,vagy aki szeretné az ember legjobbarátját

De vannak vadon élő állatok is amik olykor emberre támadnak.De van olyan   amit meglehet szelídíteni.Kölyökkorukban nem veszéjesek ha nem az anjukkal vannak.Szerencsére ez a kis víziló nem bánt senkit és nagyon aranyos:

Vannak mérgezőek is:

A kígyók (Serpentes) a hüllők osztályának (Reptilia), Diapsida alosztályába tartozó, azon belül a pikkelyes hüllők rendjébe (Squamata) sorolt alrend. Legközelebbi ma élő rokonaik a gyíkok (Lacertilia), melyekkel közös őstől erednek, így monofiletikusegységet, kládot alkotnak. Testalkotásuk igen sajátos, szinte semmilyen más állatcsoporttal össze nem téveszthetők. Végtagjaikat az evolúció során teljesen elvesztették, így hason kúszó, esetleg vízi szervezetekké alakultak.

Majdnem 2400 kígyófaj létezik a 8 cm-es Leptotyphlops bilineától az óriási anakondáig, melynek hossza elérheti a 11 m-t, súlya pedig a 200 kg-ot. Színük, mintájuk és zsákmányszerző taktikájuk változatos. A kígyók mindent megesznek a hangyáktól, tojásoktól, meztelen csigáktól kezdve a nagyméretű állatokig, például a kajmánokat és a kecskéket is. A termetes zsákmányt is le tudja nyelni, mert rugalmas összeköttetés van a koponyájuk néhány csontja, de különösképpen a koponya és az alsó állkapocs között. A kígyók némelyike nagyon mérges: az ausztrál tajpán egyetlen csepp mérge több ezer egeret meg tud ölni. Egyes kobrafajok mérget köpnek, hogy megvakítsák a ragadozókat, a nem mérges pitonok pedig úgy kerekednek felül zsákmányukon, hogy megragadják és szorosan köréje fonódnak. Egyik kígyónak sima, a másiknak nagyon durva a bőre. Az Acrochordus arafurae-k dörzspapírszerű bőrüket használják csúszós halzsákmányuk foglyulejtésére.

A közép- és dél-amerikai zöld hegyesfejű kígyó 2 m-esre is megnő, átmérője viszont alig 1,3 cm. Zöld színe egybeolvad a levelekével. Karcsú testével gyorsan tekereg az ágak között, fészkekben lévő kismadarakra vadászva.

Sok kígyó, különösen a mérges kígyók ragyogó színükkel figyelmeztetik a ragadozókat, hogy ők veszélyesek. Néhány ártalmatlan faj, mint a korallsikló a mérges kígyók színeit ölti magára hasonló céllal.

A zöld anakonda az egyik legsúlyosabb kígyó. Folyami halakra és kajmánokra vadászik.

A kígyók felosztása aszerint, hogy a kígyó méreggel vagy anélkül öli meg prédáját, rendszertanilag nem állja meg a helyét, mert minden csoportnak van méregtermelő tagja. Zsákmányszerzési módszerüket tekintve viszont a mérgeskígyó-fajok mind nagyon hasonló technikát alkalmaznak. Megharapják áldozatát, a sebbe bejuttatják mérgüket, és útjára engedi azt. A megmart állat eliszkol, ám percek múlva elpusztul. A kígyó a menekülő állatot kiváló szaglása segítségével nyomon követi.

Hosszú leírás,akár a kígyó,de érdemes elolvasni mert rengeteg érdekesség van benne.

Vannak bolondozóak akik mindíg megnevettetik az embert:

Tulajdon képpen az én kutyám is így eszik ha a megszokottnál többet fut 

A hogy tudjátok a macskák életük felét alvással töltik

Ennek a cicának aztán finom lehet az ebédje

 

A magyar kenguru szó az északkelet-ausztráliai guugu-yimithirr nyelv szókészletéből ered. A szót James Cook 1770. július 14-i hajónapló-bejegyzése örökítette meg, és az útról szóló könyv kiadása nyomán vált világszerte ismert vándorszóvá. Magyar nyelvű szövegben először Földi János használta 1801-ben, kenguru alakban, de a szó csak a 19. század végére vált egyeduralkodóvá a nyelvújítás korában született riválisaival (például ugrány, górugrány) szemben. Fel-felbukkanó tévhit, hogy a szó eredeti jelentése: „nem értem a nyelvét” – amit állítólag az ausztrál őslakosok válaszoltak miután az európaiak megkérdezték az állat nevét tőlük. Ezt a tévhitet John B. Haviland nyelvész cáfolta az 1970-es években. A Haviland által vizsgált szókészletben szerepelnek a gangurru és ngurrumugu egy kengurufaj megnevezéseként.^[1] 

Bocsánat hogy régen voltam remélem hogy ez a képtől majd megbocsát mindenki

 

Azért nem tudtam feljönni bevallom őszintén mert elfelejtettem mindent bocsássatok meg

hogyha egy erdőbe mentek akkor figyeljétek az állat hangokat gyönyörűek főleg a madarakat

    

 

A madarak (Aves) meszes héjú tojással szaporodó, meleg vérű gerinces állatok. Mellső végtagjaik szárnyakká módosultak. A madárfajok nagy része ma is repülő életmódot folytat. Testüket tolltakaró borítja. Csontjaik üregesek, légzsákokat tartalmaznak. Fogak helyett csőrrel rendelkeznek.

 

A madarak mintegy 10 ezer fajjal a gerincesek második legnépesebb osztálya. EbbőlMagyarországon közel 400 faj fordul elő.

Vannak olyan emberek akik rengeteget segítenek állatokon egyszer énis közéjük szeretnék tartozni

 ugye szeretitek a visses képeket

 

Az egérfélék (Muridae) az emlősök (Mammalia) osztályához és a rágcsálók(Rodentia) rendjéhez tartozó család.

A család fajai az egész világon elterjedtek. Még a Déli-sarkvidéken is megtalálhatóak.

Az egérfélék családja 791 fajt tartalmaz.

 

 Szintén elfelejtettem a jelszavam.Bocs!

Meik az az állat ami fekete fehér színekben pompázik,madár és nem tud repülni mert inkább a vizet szereti?

 

 

Igen! A pingvin!

A pingvinfélék (Spheniscidae) a madarak osztályába sorolt pingvinalakúak(Sphenisciformes) rendjének egyetlen családja 17 fajjal.

Nem hosszú a szöveg de érdekes!

A következő állat egy nem annyira ismert cuki rágcsáló,a degu:

 

A degu (Octodon degus) az emlősök (Mammalia) osztályába, a rágcsálók (Rodentia)rendjébe és a csalitpatkányfélék (Octodontidae) családjába tartozó közkedvelt faj.

Az állat az Octodon emlősnem típusfaja.

Dél-Amerikából származnak, magyar nevük is innen ered, chilei, amerikai mókusnak is hívják.

Cuki mi?

A következő cukiság a jegesmedve:

A jegesmedve (Ursus maritimus, korábban Thalarctos maritimus) a ragadozókrendjébe, ezen belül a medvefélék családjába tartozó, az Északi-sarkvidéken élőemlősfaj, rendjének második legnagyobb tagja.

Halihóóóóóóóóóóóóó!

Lassan itt a húsvét!

 

Remélem tetszik a kép!

Fiúk,íme egy  locsoló vers:

Biciklivel érkeztem

Negyven métert fékeztem

Kiszakadt a nadrágom

Kifigyelt a virágom.

Szabad-e locsolkodni?

És akit nem kedveltekse maradjon ki,hihi:

Zöld a moha.zold a páfrány,

Meglocsollak házi sárkány!!

Páááááá

 Sziasztok! 

Ma a kismalaccal indítunk :P

Hát mem imádnivaló?!

A házisertés, sertés vagy disznó (Sus scrofa domestica) a disznófélékcsaládjába tartozó vaddisznó (Sus scrofa) háziasított formája. Eurázsiábólszármazik. A köznyelv gyakran falánk és piszkos állatként említi. Viszonylag magas intelligenciával rendelkezik.

Áttérünk a vízi életre.

Mandarinhal.....

Most láthatjátok:

 

 A mandarinhal vagy zöld mandarinhal (Synchiropus splendidus) asügéralakúak (Perciformes) rendjébe, azon belül a Callionymidae családba tartozó faj. A búvárok kedvence és különleges szépsége miatt népszerű sósvíziakváriumi hal, de természetes élőhelyétől távol nehézen tartható.A fajt 1927-ben a Fülöp-szigeteknél végzett természettudományos feltáró munkája során Albert William Herre amerikai ichthiológus fedezte fel. Eredeti élőhelye a Csendes-óceán korallzátonyai, a Rjúkjú-szigetektől Ausztráliáig.Hossza legfeljebb 6 cm. Egyike a jelenleg ismert két olyan állatfajnak, amelyek kék színét pigmentsejtek (kromatofórák) okozzák (a másik faj a közeli rokona, apettyes mandarinhal (Synchiropus picturatus)). A kék színű pigmenteket tartalmazó sejteket cianofóráknak nevezik. Minden más állat esetében a kék színért a fényt interferáló purinkristályok felelősek.[1]

Nem rég az osztálykiránduláson múzeumokban voltunk ahol kitömött állatokat néztünk:

 

Mikor az első emeletre értünk meg kellett keresni az akváriumokban az élő állatokat.

Nem mondom hogy könnyű volt,de mindenkit megtaláltunk 

Sziasztok!!!!!!!!!!!

Bocs h nem írtam már régóta,de minden közbejött 

Könnyeket félretéve,a kövi állatot mindenki ismeri.Nem más mint a :

.

Hát nem ennivalóóóóóóóóó?????? Itt a leírás:

A macska (más néven házi macska, tudományos nevén Felis silvestris catus) egy kisebb termetű húsevő emlősállat, amely a macskafélék (Felidae) családján belül a Felis nem Felis silvestris fajához tartozik, a vadmacska alfaja, bár a mai rendszertanban inkább kezdik külön fajként kezelni az állatot, ugyanis nagyon sok dologban eltér az őseként tekintett fajtól (ez viselkedésbeli és kinézetbeli határozó is lehet). Ügyes ragadozó, több mint 1000 faj tekinthető a zsákmányának. Emellett meglehetősen intelligens, beidomítható egyszerű parancsok végrehajtására vagy szerkezetek működtetésére (illetve képes önállóan is kisebb feladatok betanulására) (Lásd: A macska intelligenciája).

Körülbelül 10 000 évvel ezelőtt kezdett az ember társaságában élni, háziasításának ábrázolása mintegy 4000 éveEgyiptomban történt.[1]

2004-ben Jean-Denis Vigne és kollégái (Nemzeti Természettudományi Múzeum, Párizs) jelentése a macska háziasítására vonatkozó legkorábbi tárgyi bizonyíték feltárásával foglalkozik. A lelet egy ciprusi emberi sírból került elő, melyben egy meghatározatlan nemű felnőtt ember és egy macska csontjai találhatók. A lelet mintegy 9500 éves. A sírból a csontok mellett kőszerszámok, vasoxid-maradványok, maroknyi tengeri kagyló és (az emberi csontoktól 40 cm-re) a saját sírjából egy nyolc hónapos macska csontváza került elő, melyet az emberrel megegyezően nyugati irányba nézve fektettek. Mivel a macska nem őshonos a Mediterrán medence szigetein, ezért csak a szárazföldről kerülhetett oda, minden bizonnyal a közeli levantei partokról. A lelet az ember és a macska tudatos együttélésének bizonyítéka kb. 10 000 évvel ezelőttről a mai Közel-Keletnek nevezett területen. Ez összhangban van a genetikaikutatások eredményeivel is, melyek szintén ezt a földrajzi és időbeli eredetet erősítik. Úgy tűnik, a macska háziasítása az első emberi települések létrejöttének idején, a neolitikus korban történhetett a Termékeny félholdként ismert területen.[2]

A macskának számos fajtája és színváltozata létezik. Csupasz és farok nélküli változatait is kitenyésztették. A macskák több mint százféle hangjel és testbeszéd segítségével kommunikálnak, mint például nyávogás („miaú”), csiripelés, dorombolás, bújás, fújás, morgás, perregés.[3] A lovakhoz és más háziállatokhoz hasonlóan a macskák is képesek vadon élve fennmaradni. Az önállóan élő macskák gyakran kisebb kolóniákat alkotnak. Az állatvédők beszámolói szerint azonban hosszú távon csak igen kevés példány képes gazdátlanul életben maradni, többségüket elpusztítják a járművek, a ragadozók, az éhség, az időjárás viszontagságai és a betegségek. Ezért számos országban, köztük hazánkban is a macskák és más háziállatok elhagyása, illetve otthonukból való szándékos eltávolítása (bántalmazásukhoz hasonlóan) büntetendő.[4]

A macska sok kultúra legendáiban és mítoszaiban tölt be jelentős szerepet, az egyiptomiak, a kínaiak és a vikingek ősi történeteiben is szerepel.[5] Általában tisztelik, de olykor becsmérlik is.

A leírás is csodás :)

 

Cukker. :

A szarvasmarha (Bos primigenius vagy Bos taurus) párosujjú patás állat, kérődző. Háziasított alakja a házi szarvasmarha vagy házimarha, amely a ma már kihalt őstuloktól (Bos primigenius primigenius és Bos primigenius namadicus) származik. A házi szarvasmarhák genetikai állományuk alapján két alfajba sorolhatók, az Ázsia nagy területén elterjedt úgynevezett "brahman" típusnak vagy zebunak vállpúpja van (Bos primigenius indicus), míg a világ többi részén a púp nélküli közönséges szarvasmarha (Bos primigenius taurus) a megszokott. A házi szarvasmarhát korábban az őstuloktól eltérő külön fajnak tartották (Bos taurus).

NAGY HÍR!!!!!!!!LETT EGY FACEBOOK OLDALAM HOGY TÖBB ÉRDEKESSÉGET TUDJATOK MEG NEM CSAK AZ ÁLLATVILÁGRÓL HANEM SOK MÁSRÓL IS!!!!!!!!A CIME:ÁLLATVILÁG ÉS MÉG SOK MÁS REMÉLEM TUDSZ NYOMNI ' LIKET!!!!SOK PUSZI!SZIASZTOK!!!!!

 

Oldal: Képekkel
Állatokról - © 2008 - 2024 - marialapja.hupont.hu

A HuPont.hu honlap ingyen regisztrálható, és sosem kell érte fizetni: Honlap Ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat